UNIX Hierarchy

Tematika

1. A UNIX rendszer kialakulása, típusai.
1. Shell alapfok (bejelentkezés, védelmi kódok, használat).
2. Szövegszerkesztők: vi, emacs.
3-5. Shell haladó (bash; cat, sort, nyomtatás, scriptek).
5. Állományok feldolgozása: grep, sed, awk; arhiválás, tömörítés.
6. hálózati alapismeretek és alkalmazások.
7. A számítógép működése: kernel, device driverek, állományrendszerek, démonok.
7. Multiprocessz, multitasking.
8-9. Perl szkriptek
10-11. Kiadványszerkesztés: (La)TeX.
11. Programok fordítása, linkelése.

Kollokvium

Megajánlott vizsgajegy egy adott feladat megvalósítására írt szkript megírására és rövid (La)TeX dokumentációjának elkészítésére.

A Unix története

Előzmények:

A cél egy olyan operációs rendszer kifejlesztése, mely rugalmasan kezeli a sok felhasználó közötti forráselosztást.

Forrás: CPU idő, memória, lemezterület, ...

Compatible Time-Sharing System (CTSS): Első, eredménytelen próbálkozás.

A Unix rc fileok innen eredeztetik magukat, a CTSS shelljének, a RUNCOM-nak a nevéből.
Multics projekt:

Bell Lab és MIT közös projektje a GE számítógépes részlegével, mely végül is nem fejeződött be, de a Bell legjobb emberei magánidejükben ebből fejlesztették ki a Unixot:

Brian Kernighan
Dennis Ritchie
Ken Thompson
Unix:

egy GE (Honeywell) 635-os GECOS rendszerű gépen kezdik fejleszteni, lyukkártyán táplálják be a PDP-7-be az assembler magot, mely aztán már fenntartja magát (bootstrapping).
A Unix elnevezést a Multics valtozataként hozzák fel később, 1970-ben.

Kezdetben sok minden igen kezdetleges:

Tom Van Vleck (az MIT, Multics projekt részéről):

We went to lunch afterward, and I remarked to Dennis that easily half the code I was writing in Multics was error recovery code. He said,
"We left all that stuff out. If there's an error, we have this routine called panic, and when it is called, the machine crashes, and you holler down the hall, 'Hey, reboot it.'"

Az 1970-es Unix már tartalmazza azt, ami a mai Unixok:

i-list: egy file védelmét, méretét, típusát, és a tartalmát tároló fizikai blokkok listáját
könyvtárak: speciális állománytípus, mely állományok neveit és a hozzájuk tartozó i-node-okat.
speciális eszközállományok: az eszköz típusát az i-szám tartalmazta.
megvoltak az alapvető I/O rendszerhívások, voltak linkek (utaló állományok), de NEM volt útvonal! (az adott könyvtárhoz relatívan lehetett az állományokat megcímezni, illetve a linkek segítségével)
volt szürő, átirányítás
volt processzmenedzsment, de eléggé eltérő a maitól.
nem volt lehetőség háttérben futtatásra, illetve shell szkriptek futtatására.

Lényeges tulajdonságai:

"hordozható", viszonylag könnyű átírni más arhitektúrákra (csak a teljes kód 1-2%-át kitevő eszközkezelő részeket kell megírni, a többit a bootstrappinggel, a C kód segítségével rá lehet "húzni" az adott gépre).
eszközfüggetlen állományrendszer.
modulrendszerű.
többfelhasználós.
több programot is futtat párhuzamosan.

Unix Fejlődése
(Klikk a jobb felbontású képhez)

1969		1980		1985		1990		1995		1999		2001		2003		2004	index

Főbb Unix változatok

BSD
AIX (IBM)
DEC OSF
HP-UX
IRIX
Linux
Mac OS
Minix
NEXTSTEP
OpenBSD
SCO UNIX
Solaris (SUN)
SunOS
Unicos (CRAY)

A Berkeley Egyetem BSD-je kissé megváltoztatja az AT&T szabványát, majd megjelennek a különböző verziói, de hamarosan mindenki nekilát saját Unix fejlesztésének

teljes zűrzavar alakul ki

BSD, illetve System V szabvány válik dominánssá.

A XX. század végére elfogadják az új, közös szabványt, a

POSIXot.

Amíg a nagyok egymás marakodásával vannak elfoglalva, addig 1991 augusztusában Linus Torvalds előáll a Linux 0.01-el. Azóta is az ő kezében van a hivatalos rendszermagok jóváhagyása.

Szabad szoftver?

A Unix első verziói nem szabadok.
A ma legnépszerűbb Linux szabad, de nem operációs rendszer!

Linux:

szabad rendszermag (kernel) : a különböző feladatok sorbaállítása, számukra az erőforrások biztosítása.
szabad parancsértelmező (shell) : a GNU projekt része
szabad rendszerparancsok (pl. állományok listázása, kiíratása): GNU projekt.
alkalmazások: vagy szabadok, vagy nem, nincsen megkötés!

GNU projekt: (GNU Not Unix)

Richard Stallman

GPL: (Richard Stallman)

Minden szoftverhez kötelező adni egy licencszerződés, még az 
ingyenes szoftverekhez is (felelősség áthárítása)

Copyright 1989, 1991 Free Software Foundation, Inc. 675 Mass Ave, Cambridge, MA
02139, USA.

A legtöbb program felhasználói jogosultságai azzal a szándékkal készültek, hogy
minél kevesebb  lehetõséget adjanak a terjesztéshez illetve a szoftver
megváltoztatásához. A GNU GPL ezzel szemben  minél több jogot kíván biztosítani
a szabad szoftverek terjesztéséhez és módosításához, hogy a szoftver  ingyenes
lehessen az összes felhasználója számára. Az Általános Közreadási Feltételek
szabályai  vonatkoznak a Szabad Szoftver Alapítvány legtöbb szoftverére, illetve
minden olyan programra,  melynek szerzõje úgy dönt, hogy ezt használja a szerzõi
jog megjelölésekor. (A szabad szoftver  alapítvány egyes szoftvereire a GNU LGPL
vonatkozik - Library GPL.) Bárki használhatja a  programjaiban a GPL-t a szerzõi
jogi megjegyzésnél.

A szabad szoftver megjelölés nem jelenti azt, hogy a szoftvernek nem lehet ára.
A GPL dokumentumok  úgy készültek, hogy biztosítsák a szabad szoftverek
terjeszthetõségét (pénzért ha úgy tetszik), illetve a  forráskód
hozzáférhetõséget, hogy bárki szabadon módosíthassa azt, ha akarja mindenképpen
tudjon  errõl a lehetõségrõl ...

GNU GPL Magyar fordítás(http://lme.linux.hu/forditas/GNU_GPL_hu.txt)

nyelvek:

a Unix erősen összefügg a BCPL (Bootstrap Combined Programming Language), majd a B, illetve a C kifejlesztésével. Ma már 2500-nál is több nyelv van.

Unix "standardok":

Hálózatra született:

TCP/IP hálózat (BSD 4.2) Az Ethernet kártya a Xerox PARC (Palo Alto Research Center) találmánya, akár az egér és a grafikus felület is.
SMTP levelezés
könyvtárrendszer (DOS átveszi nagyrészt)
szürő (DOS átveszi)

első támadás a DOS ellen:

1990-ben a BSD fut 386-oson (a 286, XT nem támogatja a multiprocessinget), de az AT&T kód letisztitása (Stallman) különböző konfliktusok miatt 1992-ig tart. Közben Linus Torvalds előáll saját verziójával.

Mindkettő szabad kód, de a BSD-nek jogi problémája támad az AT&T-vel, és később a csapat darabokra szakad, mindenki saját elképzelése szerint fejleszti a BSD-t.

A BSD és a Linux az Internet növekedésével jelenik meg, és így erősen kapcsolódik az Internethez.

1991 A WWW megjelenése

beindul az XFree projekt, a szabad grafikus felület létrehozása.

1993 A Linuxban van X és Internet, a teljes GNU eszközkészletet honosították rá.

A Linux vonzza az szabad szoftvereken dolgozó embereket, mindenki bekapcsolódik a fejlesztésbe, tesztelésbe. A hagyományos Unix fejlesztők/forgalmazók későn hagynak fel egymás marásával, és lemaradnak az X és Internet fejlesztésben.

1998-ban az IBM, Intel, és SCO még meghirdeti a Monterey projektet

egy nagy közös platform kifejlesztésére, de ez a Linux sikere miatt hamar feloszlik. A nagy gyártók (IBM) elkezdik felkarolni a Linuxot, és leállnak saját Unix rendszereik fejlesztésével.

KI A UNIX GURU ?