UNIX Hierarchy

Szövegszerkesztők

-R csak olvashatóra nyitja meg az állományt (:w!-vel lehet csak menteni)
-r az előző szerkesztés véletlen megszakadása (rendszerhiba, kilőttük a processzt, stb.) után visszanyeri a változtatásokat. Ha nem adunk meg állománynevet, kilistázza a visszanyerhető állományok listáját.
+n az n. sorra ugrik az állomány megnyitása után.

ESC-el kerülünk bele
a parancsok jó részét megelőzheti egy szám (n), ilyenkor annyiszor hajtja végre a parancsot.
kilépés, állományelérés

ZZ mentéssel
:x mentéssel
:q mentés nélkül
:q! mentés nélkül
:wq mentéssel
:w filenév A fájl filenév állományba menti
:w! filenév Felülírja a filenév állományt
:e! újraolvassa a lemezről az állományt (elvesznek az addig változtatások)
:n kilép az aktuális állományból és beolvassa a következőt
:n! akkor is a következő állományra ugrik, ha nincs elmentve az aktuális állomány, így a változtatások elvesznek.
:r filenév A filenév állományt beszúrja a kurzot alatti sortól.

nx kurzor alatti karakter törlése
ndw kurzortól a szó végéig töröl
ndd kurzor sorának törlése
cw kitörli a szó végéig a szót és szerkesztési módba kapcsol
C kitörli a sor végéig a szöveget és szerkesztési módba kapcsol
:g/regex/d minden olyan sort töröl, mely tartalmazza a regex reguláris kifejezést.

u (undo)
alapesetben csak az utolsó parancs hatását érvényteleníti
a mai vi klónok már képesek többszöri használatával több parancsot is visszavonni

:!shell-parancs lefuttatja a shell-parancsot
:r !shell-parancs lefuttatja a shell-parancsot és az eredményt a kurzot alatti sortól elhelyezi. Pl. :r !ls

:set Változó=Érték
(no)autoindent a következő sort az előző bekezdési helyzetében kezdje
(no)magic a keresésnél reguláris kifejezéseket használ
(no)ignorecase kereséseknél nem különbözteti meg a kis/nagybetűt
(no)number (a sorokat megelőzze a sorszám)
(no)ruler az utolsó sorban mutatja a kurzor aktuális pozícióját
(no)showmatch mutatja a különböző zárójel párokat
(no)showmode mutatja, hogy insert/replace módban van
(no)readonly (ki)bekapcsolja a csak olvasható módust
shell=shell megadja, hogy a rendszerparancsok futtatásánál melyik burkot használja.
wrapmargin=n Ha a sor vége n karakternél közelebb kerül a jobb margóhoz, automatikusan új sorba teszi a szót. n=0 kikapcsolja a funkciót.

A bejelentkezési könyvtárban levő .exrc állomány tartalmazhat ilyen hozzárendelést, az a vi minden meghívásakor automatikusan lefut.

speciális (jelentésű karakterek)

^ sor eleje
$ sor vége
. tetszőleges karakter
* az előző karakter tetszőleges (akár nulla) számú előfordulása
\< szó eleje
\> szó vége
$...$ csoportosítás (helyettesítésnél érdekes)
\n helyettesítésnél: az n. csoport értéke
s/^$ab.*k$.*$aj.*o$/jo is az \1 de nem a \2/ \1 lehet ablak, ablakok, ablak is van a hazban a k(ert fele), \2 lehet ajto, ajato(llah)
[] a [] közt felsorolt karakterek bármelyike
[a-zA-Z] betűk
[0-9] számok
[a-zA-Z0-9] betűk vagy számok
[^l] nem l karakter
\^ a ^ karakter
\/ a / jel

map x oez egy ujabb sor
az x parancs hatására a kurzot alatt nyit egy újabb sor, beleírja, hogy ez egy ujabb sor, és szerkesztési módban marad.
map s/hol van/
az s parancsra kiírja a keresési parancsot a hol van kifejezésre, és Enter-re végrehajtja.

(X)Emacs