A
korrelációs függvényt a 15.21 feladatban
alkalmazott módszerrel nem határozhatjuk meg, hiszen ott felteteleztük, hogy a rendszer homogén, azaz
![]()
és
![]()
amiből az következne, hogy
és
.
Ahhoz, hogy a spinek helytől függő fluktuációit is
kezelhessük, meg kell engednünk, hogy
teljesüljön, ami inhomogén külső tér
bekapcsolásával érhető el. Továbbra is alkalmazva a
molekuláris tér közelítést,
![]()
![]()
![]()
és a rendszer energiája a következőképpen írható:
![]()
![]()
ahol megengedtünk egy helytől függő
teret
és az
-ra való összegzés
az
rácspont legközelebbi szomszédjaira való osszegzést jelent. A konzisztenciát biztosító
egyenletrendszer a következő:
![]()
Amennyiben a fenti egyenletrendszert sikerül megoldani az eltűnő
mágneses tér
hataresetben, akkor meghatároztuk az általanosított szuszceptibilitást (29):
![]()
amiből a korrelációs függvény:
![]()
Az (37) egyenletrendszert a magashőmérsékleti fazisban könnyű megoldani, mivel ott a
hataresetben
, tehát az (37)
egyenlet jobb oldalának sorfejtésében elegendő a linearis tagot megtartani:
![]()
s a kapott lineáris egyenletrendszert Fourier-transzformáció
után a következő alakra hozhatjuk:
![]()
Mivel
határesetben a korrelációs fuggvény csak
-től függ, a
(38) egyenlet Fourier-transzformáltja:
![]()
A mi esetünkben
és
, tehált a (39) és
(40) összehasonlításából
![]()
A
függvényt az
határesetben érdemes
vizsgálni, mivel az aszimptotikus viselkedésből leolvashato a (33) korrelációs hossz. A nagytávolságu korrelációkat a
határeset írja
le. Feltételezve, hogy egyszerű köbös rácsról van
szó,
esetén
![]()
ahol z a legközelebbi szomszédok száma és a a racsállandó.
Inverz-Fourier-transzformálás után:
![]()
és a korrelációs hossz:
![]()
Mivel molekuláris tér közelítésben a kritikus pont
, látható, hogy a korrelációs hossz divergens a
kritikus hőmérsékleten.