Mivel mágneses tér nincs, a "fel" ás "le" irányok ekvivalensek,
ezért a feladat feltételeiből következően: ![]()
![]()
A részletes egyensúly feltételéből
kapjuk a még ismeretlen átmeneti valószínűségeket: ![]()
tehát ![]()
![]()
A
kétlépéses átmeneteket (pl.
) a 16.30. feladatban leírtak
szerint elhanyagoljuk, s ekkor a master-egyenlet: ![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Mivel az átlagos mágnesezettség ![]()
![]()
az (67) egyenletet
-vel, a
(68) egyenletet
-vel beszorozva, majd
összeadva őket, közvetlenül m(t)-re kapunk egyenletet:
![]()
ahonnan a mágnesezettség relaxációs ideje ![]()
Alacsony hőmérsékleten a relaxáció igen hosszú ideig tart.
Ez annak a következménye, hogy a hőmérsékleti fluktuációk
nem tudják szétbontani a hozzájuk képest nagy negatív
energiájú (párhuzamos spinű) állapotokat.